Korunk egyik legismertebb �r�ja Stephen Edwin Kingk�nt l�tta meg a napvil�got, 1947. szeptember 21-�n, a Maine �llamban lev� Portlandben. A Ruth �s Donald King h�zass�g�b�l sz�letett gyermek apja ’49-ben otthagyta a csal�dot, �s soha nem t�rt vissza.
Stephen 7 �vesen kezdett t�rt�neteket �rni, miut�n nagyn�nje h�z�ban tal�lt egy dobozt, tele horror- �s sci-fi k�nyvekkel. Els� novell�ja, amit a Comics Review nev� lap adott ki, „I was a Teenage Grave Robber” (Fiatal s�rrabl� voltam) c�mre hallgatott. K�t �vvel k�s�bb, ’67-ben a Startling Mistery Stories karolta fel a „The Glass Floor” (Az �vegpadl�) c. �r�s megjelentet�s�vel.
King 1966-ban v�gezte el a k�z�piskol�t, �s tanulm�nyait a Maine-i Egyetemen folytatta, Oront�ban, mint a term�szettudom�nyok baccalaureusa. Tanul�k�nt a Folger Campus k�nyvt�rban dolgozott; itt tal�lkozott Tabitha Spruce-szal. 1970-ben lediplom�zott az egyetemen, �s egy �vvel k�s�bb feles�g�l vette Tabbyt.

Els� reg�nye, a Carrie neh�z anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett: b�r mindkett�j�knek volt munk�ja, nagyon sz�k�sen �ltek, szinte egyik napr�l a m�sikra. (A m� megsz�let�s�ben egy�bk�nt fontos szerepet j�tszott Tabby, az � p�rtfogol�sa, lelkes�t�se n�lk�l val�sz�n�leg a kuk�ban v�gezte volna a telekinetikus k�pess�gekkel rendelkez� l�ny t�rt�nete.)
Mikor a Doubleday 1974-ben kiadta, egyb�l sikeres lett, �s a filmes jogok is hamar elkeltek, az akkor megd�bbent�nek sz�m�t� 400.000 $-os �ron. A film ’76-ban el is k�sz�lt, s King h�rnev�nek n�vel�se mellett l�ketet adott olyan emberek karrierj�nek, mint De Palma, John Travolta, Nancy Allen.
A Carrie-t k�vet� k�nyveket - Borzalmak V�rosa, Ragyog�s - is megfilmes�tett�k, ut�bbit maga Stanley Kubrick, igen nagy sikerrel (noha a szerz� nem volt megel�gedve vele). King karrierje sz�rnyakat kapott, a mester csak �gy ontotta mag�b�l a k�nyveket: V�g�t�let, A holts�v, T�zgy�jt�, Cujo - a neve �gy hamar beker�lt a k�ztudatba.
Amellett, hogy k�nyvei egyt�l-egyig bestsellerek lettek, siker�lt �j rekordot fel�ll�tania: a Hal�lsoron hat k�tete egyszerre tart�zkodott a toplist�n!

K�nyveinek siker�t persze a filmesek is ki akart�k haszn�lni: sorra sz�lettek King m�veinek adapt�ci�i. Ezek azonban, n�h�ny kiv�telt�l eltekintve, igen gyatr�n siker�ltek, a rajong�k �s a kritikusok egyhang� v�lem�nye alapj�n. Az �r�, a Maxim�lis t�lhajt�s c. novell�j�b�l k�sz�lt filmet maga dirig�lta, �m a cs�fos buk�snak k�sz�nhet�en bel�tta, hogy jobb, ha t�vol tartja mag�t a direktori sz�kt�l.
Ett�l eltekintve, n�ha apr�bb szerepet v�llalt az �r�saib�l k�sz�lt adapt�ci�kban - nem mintha ezzel jav�tott volna azok sz�nvonal�n.

�gy h�t, mindannyiunk �r�m�re megmaradt az �r�sn�l. B�r visszavonul�s�r�l m�r rengeteg h�r felr�ppent, � az a fajta ember, aki soha nem fogja abbahagyni a t�rt�netmes�l�st - m�g ha csak az asztalfi�knak is. Rajong�i jelenleg a Set�t Torony c. monument�lis fantasy-ciklus�nak befejez� k�teteit v�rj�k, mik�zben � kisebb-nagy id�k�z�kkel publik�l novell�kat, essz�ket k�l�nb�z� magazinokn�l.

Apr� �rdekess�g, hogy King Richard Bachman �ln�ven is kiadott p�r k�nyvet; a leleplez�st egy Steve Brown nev� embernek k�sz�nhetj�k, aki a Sorvadj el! olvas�sa k�zben fogott gyan�t az �r� mibenl�t�t illet�en.

Az �r� egy�bk�nt feles�g�vel, Tabbyvel ’71 �ta boldog h�zass�gban �l, a Maine �llambeli Bangorban, ahol megannyi t�rt�nete j�tsz�dik. H�rom gyermek�k sz�letett: Naomi Rachel King, Joseph Hillstorm King �s Owen Philip King.

Reg�nyei:
1974 Carrie
1975 Salem’s Lot (Borzalmak v�rosa)
1977 The Shining (Ragyog�s)
1978/90 The Stand (V�g�t�let)
1978 Night Shift (�jszakai m�szak)
1979 The Dead Zone (Holts�v)
1980 Firestarter (T�zgy�jt�)
1981 Cujo
1982 The Dark Tower I. - The Gunslinger (A Set�t Torony I. - A harcos)
1982 Creepshow *
1982 Different Seasons (A rem�ny rabjai)
1983 Christine
1983 Silver Bullet/Cycle of the Werewolf (Ez�st pisztolygoly�k)
1983 Pet Sematary (�llattemet�)
1984 The Eye of the Dragon (A s�rk�ny szeme)
1984 The Talisman (A talizm�n)
1985 Skeleton Crew (Csontkollekci�)
1986 It (Az)
1987 Misery (Tort�ra)
1987 The Tommyknockers (A r�mkoppant�k)
1987 The Dark Tower II. - The Drawing of the Three (A Set�t Torony II. - A h�rmak elh�vat�sa)
1989 The Dark Half (Hal�los �rny�k)
1990 Four Past Midnight (Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya - k�t k�tet!)
1991 Needful Things (Hasznos holmik)
1991 The Dark Tower III. - The Waste Lands (A Set�t Torony III. - A puszta f�ldek)
1991 Vil�gnagy strand (csak magyarul, v�logatott novell�sk�tet)
1992 Gerald’s Game (Bilincsben)
1992 Dolores
1993 Nightmares and Dreamscapes (R�m�lmok �s lid�rcek)
1994 Insomnia (Nem j�n szememre �lom)
1995 Rose Madder (A k�t Rose)
1996 The Green Mile (A hal�lsoron)
1996 Desperation (R�m�let a sivatagban)
1997 The Dark Tower IV. - Wizard and Glass (A Set�t Torony IV. - Var�zsl� �s �veg)
1997 Six Stories *
1998 Bag of Bones (T�parti k�s�rtetek)
1999 Hearts in Atlantis (Atlantisz gyermekei)
1999 The Girl, Who Loved Tom Gordon (Tom Gordon, seg�ts!)
1999 Blood Smoke *
2001 Dreamcatcher (�lomcsapda)
2001 The Black House (A Fekete H�z)
2002 From a Buick 8 (R�maut�)
2002 Everything’s Eventual (Minden hal�li)
2003 The Dark Tower V. - Wolves of the Calla (Callai farkasok)
2004 The Dark Tower VI. - Song of Susannah
2004 The Dark Tower VII. - The Dark Tower
2005 The Colorado Kid
2006 Cell (A mobil)
2006 Lisey's Story

A RAGYOG�S

A horrorreg�ny a m�faj kiemelked� k�pvisel�j�nek szerzem�nye. A pszichodr�m�k alaphelyzeteit �s fordulatait alkalmaz� szerz� reg�ny�ben sz�mos - szerepl�inek k�pzelet�ben val�s�gos t�rt�netek nyom�n megsz�letett - k�l�nf�le borzalmat vonultat fel, megelevened�, kegyetlen �s bossz�szomjas hull�kat, gyilkoss�gokat, t�zv�szt �s hasonl�, az �ldozatok sz�m�ra val�snak meg�lt hallucin�ci�kat.

A cselekm�ny sz�nhelye a Color�do-hegys�g egyik luxussz�ll�ja, a Panor�ma. Ide �rkezik egy h�zasp�r gyermek�vel, a t�li h�napokban behavazott, vil�gt�l elz�rt mag�nyos sz�lloda gondnoki teend�it ell�tni. Az apa alkoholizmusb�l nemr�g kigy�gyult tan�r, �r�, akit tan�ri �ll�s�b�l elbocs�jtottak. Kisfi�k, az �t�ves Danny pszich�sen s�lyosan s�r�lt: l�tom�sok gy�trik. E k�l�n�s k�pess�ge folyt�n Danny m�r a kezdetekkor �rzi, hogy valami trag�dia �ri �ket a sz�llod�ban. A sz�ll� t�rt�nete tele van furcsa, riaszt� esem�nyekkel, melynek az apa bukkan a nyom�ra. Ahogy a kisfi�t egyre jobban hatalm�ba ker�tik a hallucin�ci�k, az ap�t ugyan�gy hatalm�ba ker�ti a kett�s t�boly: a sz�lloda �rt� szellemei uralkodnak rajta, �s hat�sukra egyre er�sebben k�veteli szervezete az italt. Mindezek - �s a vil�gt�l val� teljes elz�rts�g - okozza a trag�di�t…

A HOLTS�V

A szerz� kiemelked� k�pvisel�je a jellegzetes amerikai m�fajnak, a pszichohorrornak. A holts�v h�se John Smith r�vid �lete sor�n k�tszer szenved s�lyos fejs�r�l�st. El�sz�r alig hatesztend�s kor�ban j�gp�ly�n esik el, akkor �gy t�nik, egy nagym�ret� dudorral meg�ssza. Alig figyel r�, hogy ett�l kezdve halov�ny meg�rz�sei vannak: p�ld�ul meg tudja mondani egy-egy elveszett t�rgy rejtekhely�t. Ilyenfajta k�pess�geit egy v�s�r mutatv�nyos b�d�iban kamatoztatja igaz�n. Fiatal tan�rk�nt, szerelm�vel Sarahval bet�ved egy szerencseker�khez �s ott t�bb mint �tsz�z doll�rt nyer. A sz�pen indul� este balesettel v�gz�dik, Jonny egy taxiban �lve karambolozik �s olyan s�lyos fejs�r�l�st szenved, hogy �t �vig k�m�ban fekszik egy k�rh�zban. Csodasz�mba men�en fel�p�l, �s ett�l kezdve fur�bbn�l fur�bb dolgok t�rt�nnek k�r�l�tte. Megfogja �pol�n�je kez�t �s k�zli vele, hogy lak�sa kigyulladt, egy hitetlenked� riporter medalionj�t megfogva besz�mol h�n szeretett n�v�re tragikus sors�r�l. A rend�rs�g is seg�ts�g�t k�ri egy t�bbsz�r�s gyilkos fojtogat� kil�t�nek a felder�t�s�re. Legfontosabb akci�j�t azonban saj�t j�sz�nt�b�l kezdi el. R�j�n, hogy egy poj�caszer� politikus a vil�gt�rt�nelem �j Hitlere lehet, hacsak nem �ll�tja meg valaki…

CUJO

A hetvenes �vek elej�n m�r gyilkolt egy sz�rny Castie Rockban, akir�l kider�lt, hogy nem m�s, mint a lelki �s szexu�lis gondokkal k�szk�d� helyi rend�r. 1980 nyar�n ism�t elj�n a retteg�s a kisv�rosba, merthogy a sz�rnyek halhatatlanok, csak �ppen m�s-m�s alakban jelentkeznek. Eset�nkben a sz�rny egy �ri�s bern�thegyi kutya kilencvenkil�s test�be k�lt�z�tt. Pedig Cujo, a spanyolos nev� kutya els� �t esztendej�t ugyancsak j�mbor m�don �lte le Joe Camber autoszerel� h�z�nak udvar�n. Szerette az egyre jobban alkoholiz�l� szerel�t, de m�gjobban Charityt, a feles�g�t �s legeslegjobban kisfi�kat, a t�z�ves Brettet. Cujonak csak egyetlen k�ros szenved�lye volt, a nyulak kerget�se a mez�n. Egy s�ld� ny�l kerget�se k�zben k�vetkezett be a trag�dia: Cujot megmart�k a veszetts�get terjeszt� denev�rek. Ett�l kezdve az �llat m�r nem a kor�bbi kezes j�sz�g, hanem a puszt�t� sz�rnyeteg, amely h�rom napig szedi �ldozatait…

HAL�LOS �RNY�K

Stephen King �jabb h�tborzongat� reg�ny�ben is tulajdonk�ppen ugyanazokat az �r�i fog�sokat, tr�kk�ket alkalmazza, amelyeket el�z� m�veiben: adott egy napjainkban j�tsz�d�, csaknem ban�lis t�rt�net ("majdnem olyan", "b�rmelyik�nkkel megeshet"), egy �rtelmis�gi f�szerepl�, akinek a gondolataiban j�tsz�dik le az esem�nyek nagy r�sze - az �r� szuggeszt�v tolm�csol�s�ban - v�g�l a szokv�nyos esem�nysorb�l �ll� t�rt�net eljut a val�s�g �s a k�pzelet hat�r�ra, s a parapszichol�giai jelens�gek vil�g�ban folytat�dva jut el a v�gkifejletig.
A reg�ny f�h�se ez�ttal Thad Beaumont, �r�, akit saj�tos "tudathasad�s" gy�t�r. L�z�lmait, r�mt�rt�neteit George Komor n�ven publik�lja a k�zkedvelt horrorszerz�, m�g saj�t nev�n kev�sb� sikeres �r�sokat k�z�l. Amikor egy szemf�les �js�g�r� megzsarolja, hogy felfedi szerz�s�g�t, Thad �s feles�ge jelk�pesen eltemetik Komort, m�g s�rk�vet is �ll�tanak neki. Nem sokkal k�s�bb a s�rhely k�zel�ben egy brut�lis gyilkoss�g t�rt�nik. Thadet id�k�zben furcsa fejf�j�sok �s l�tom�sok gy�trik, amelyek gyermekkori migr�njeit juttatj�k esz�be. A gyermekkori fejf�j�sok okoz�ja egy tumor volt, amelyet sikeresen elt�vol�tottak az orvosok, �m legnagyobb megd�bben�s�kre kider�lt, hogy a daganat, amely fogakb�l, k�rm�kb�l �s egy kifejezett szemb�l �llt, tulajdonk�ppen Thad meg nem sz�letett ikertestv�r�nek maradv�nya. Thad l�tom�sai egyre hajmereszt�bbekk� v�lnak, mik�zben a v�rosban egy kegyetlen szik�s gyilkos osztogatja a hal�lt, aki nem m�s mint a megtestes�lt Georg Komor, aki minden�tt Thad altereg�jak�nt l�p fel. Komor az ideg�sszeoml�s hat�r�ra ker�lt �r�val telepatikus kapcsolatban �ll, �s a csal�dj�t is komolyan vesz�lyezteti. Thad ekkor elhat�rozza, hogy v�gleg lesz�mol vele. Megold�sk�nt azt a m�dszert alkalmazza, mely szerint �gy tesz, mintha � maga is k�nyv�nek egyik szerepl�je lenne. Ily m�don siker�l ir�ny�t�sa al� vonnia a m�r-m�r trag�di�ba fordul� helyzetet �s lesz�molnia altereg�j�val.

Az. (1-2. k�t.)

Ford�totta: Hamvai Korn�l, Kiss Annam�ria, Koppendorfer No�mi, Szappanos G�bor, Sz�nt� Judit

Heten voltak, gyerekek - mind a heten a m�ss�g sz�mkivetettjei: Bill, a bandavez�r, mert dadogott; Ben, akit k�v�rs�ge miatt cs�foltak; Richie, aki mindig el�bb j�rtatta a sz�j�t, �s csak azut�n gondolkodott; Stan, akit zsid�s�ga miatt k�z�s�tettek ki a t�bbiek; Mike, akit a b�re sz�ne miatt; Eddie, aki f�lt, szorongott, �s persze s�lyos asztm�s volt, �s v�g�l az egyetlen l�ny, Beverly, aki csak szeg�ny volt, rossz ruh�kban j�rt, �s akit az apja �t�tt-vert, testileg-lelkileg terroriz�lt.

�k j�ttek �ssze, k�t�ttek �letre-hal�lra sz�l� bar�ts�got �s v�rsz�vets�get, ami oly nagy er�t adott nekik, hogy m�g a v�ros �let�t pokoll� tev�, huszonh�t �venk�nt felt�mad�, gyermekekkel t�pl�lkoz�, ezerarc� sz�rnnyel is szembe mertek sz�llni odalenn, a v�ros alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintus�ban. Meg is sebes�tik Az-t, majd feln�ttk�nt, dr�maian megfogyatkozva �jb�l visszat�rnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtarts�k, s ha lehet, egyszer s mindenkorra v�gezzenek vele - hogy a megmaradt �s az elj�vend� gyerekeket soha, de soha ne tarthassa t�bb� retteg�sben Az.

Ah�ny oldal Stephen King terjedelmes reg�nye, annyi meglep� esem�ny, v�ratlan fordulat. Az �r� rajong�i ez�ttal is azt kapj�k, amire sz�mos nagy siker� m�v�nek ismeret�ben bizton sz�m�tanak.

Hal�lsoron

A Hal�lsoron Stephen King 1996-ban megjelent bestseller kisreg�nye alapj�n k�sz�lt �s 1935-ben j�tsz�dik egy b�rt�n siralomh�z�ban. F�h�se Paul Edgecomb b�rt�n�r k�l�n�s bar�ts�got k�t egy hal�lra�t�lttel, aki misztikus csodat�v� k�pess�g birtok�ban van.
A k�l�n�s t�rt�netet Paul Edgecomb b�rt�n�r visszaeml�kez�seib�l ismerhetj�k meg. Edgecomb nyugd�jasotthonban �l. Hat �vtized telt el az�ta, hogy �rk�nt dolgozott a Cold Mountain b�rt�n siralomh�z�ban. Az � tiszts�ge volt, hogy utols� �tj�ra k�s�rje a kiv�g�sre v�r� gyilkosokat a Hal�lsoron, azon a folyos�n, melyet z�ld sz�n� lin�leum fedett �s villamossz�khez vezetett. Az �vek sor�n Edgecomb sok el�t�ltet k�s�rt m�r v�gig a hal�lsoron, de olyannal, mint John Coffey, sosem tal�lkozott. A hatalmas termet� feketeb�r� f�rfi egy kilenc�ves testv�rp�r meggyilkol�sa miatt ker�lt b�rt�nbe. Coffey termete miatt b�rkit k�nnyed�n meggyilkolhatott volna, de term�szete �pp ellent�tes volt m�ret�vel. J�indulat� na�v �ri�s, aki hal�losan f�l a s�t�tben �s birtok�ban van valamif�le term�szetfeletti k�pess�gnek. Edgecomb egyre ink�bb �gy �rzi, Coffey �rtatlan. Arra is r� kell j�nnie, hogy csod�k olyan helyeken is megt�rt�nhetnek, ahol az ember a legkev�sb� v�rn�.

Kedvencek Temet�je 1.

A legt�bb csal�d sz�m�ra a k�lt�z�s maga az �jrakezd�s. �m Creed�knek ez lehet a kezdet v�ge. Mert egy olyan hely szomsz�ds�g�ba k�lt�ztek, melyet gyermekek �p�tettek �sszet�rt �lmokb�l. 
Ez a Kedvencek temet�je. Egy apr�cska f�lddarab, �s egy rejt�lyes indi�n temetkez�si helyet rejt, mely a felt�maszt�s erej�vel b�r. A legenda szerint aki ide temeti elpusztult h�zi kedvenceit, az b�zhat a felt�mad�sban. A hal�lb�l visszat�rtek azonban m�r nem azok, akik valaha voltak...   
A h�tborzongat�s nagymestere, Stephen King elviszi �n�ket �s Creed�ket a pokolba �s vissza. (De Creed�knek nincs ret�rjegy�k.) Az �n�k kalauza a j�lelk�, �reg Jud Grandall, a kedves szomsz�d, aki ismeri az �let titkait, de eleget l�tott ahhoz, hogy hat�rozottan vallja: "N�ha jobb halottan.”

Kedvencek temet�je 2.

Ludlow v�ros�ra �jabb hal�los meglepet�sek v�rnak…
N�ha jobb halottan. �m a sz�rny� borzalom, mely a Maine �llambeli Ludlow v�ros�t s�jtotta a Kedvencek temet�j�ben, nagyon is �letben van a Stephen King �ltal �rt 1989-es sikerfilm h�tborzongat� folytat�s�ban.   
Feles�ge hal�la ut�n az �llatorvos Chase Matthews (A V�szhelyzetb�l ismert Anthony Edwards!) �s 13 �ves fia, Jeff Ludlowba k�lt�znek, hogy �j �letet kezdjenek. Miut�n mag�ra harag�tja a k�rny�kbeli sr�cokat, Jeff �sszebar�tkozik egy m�sik k�v�l�ll�val, Drew Gilberttel, akinek az �lete retteg�sben telik k�ny�rtelen mostohaapja, Gus miatt. Miut�n Gus hidegv�rrel lel�vi Drew szeretett kuty�j�t, a fi�k eltemetik a holttestet a helyi indi�n temet�ben, melyr�l az a sz�besz�d j�rja, hogy b�r a felt�maszt�s erej�vel. Amikor a gonosz fel�bred, a fi�k r�j�nnek, hogy n�ha jobb b�k�ben hagyni a halott kuty�t.

Sorvadj el!

Stephen King: Sorvadj el! c�m� k�nyvecsk�je tal�n nem volt rem�nytelen eset, tal�n valami szell�s-lebeg�s Twin Peaks-i furcsas�got, tal�n �r�lt temp�j� klipfilmet, tal�n Jarmusch-, Stone–Tarantino-f�le, kriminek is nevezhet� moziesem�nyt lehetett volna bel�le �sszeszerkeszteni. Egyet nem lett volna szabad csin�lni bel�le, egyszer�, becs�letes horrorfilmet. Hiszen, ha se j� reg�nyst�lus nincs, se men� filmformai h�kuszp�kusz, akkor menthetetlen�l ki fog der�lni, hogy mennyire hi�nyzik a t�rt�netb�l minden fordulat, minden meglepet�s.

Egy amerikai �gyv�det sz�z�ves cig�nyvajda �tkoz meg, az �gyv�d k�ri, sz�vn� az �tkot vissza, a cig�nyvajda – er�szaknak engedve – visszasz�vja. Sok mindent el lehet mes�lni egy mondatban, de van, amit t�ls�gosan k�nny�. Ez a film ilyen. Ilyen �s ennyi. Nek�nk, ebben az orsz�gban, ebben a r�gi�ban, csak annyival t�bb, hogy cig�nyok szerepelnek benne. Nem rom�k, hanem cig�nyok. Annak, aki e n�pet igazi nev�n nevezi �s k�zelebbr�l ismeri, ez az eg�sz horrormese – a sorvad�st, b�rr�kot, ilyen-olyan fek�lyes betegs�get okoz� cig�ny-�tokr�l – kabar�tr�fa. Ez a kisebbs�g a filmben magyarul besz�l: ha a hazai fajv�d� a szinkroniz�latlan v�ltozattal tal�lkozna a moziban, leveg��rt kapkodna. A roma n�z� viszont b�szk�n d�lhet h�tra sz�k�ben: nem el�g, hogy a t�rt�net a hat�kony �tkoz�d�s k�pess�g�vel aj�nd�kozza meg, a film l�tv�nyvil�ga, dramaturgi�ja mindj�rt indi�nt is csin�l bel�le. A sz�z�ves cig�nyvajd�b�l ugyanis szi� var�zsl� lesz. Ehhez ill� k�ls�t, gesztusokat, sz�fordulatokat �s �rt�krendet kap a rendez�t�l. M�rpedig, �sszemos�dva �br�zoltatni minden kiirtott �s egzotikus n�ci�k legnemesebbik�vel: a rossz lelkiismeret� Hollywood r�sz�r�l ez a k�l�nleges tisztelet jele. Mondhatni, ez az a ritka eset, mikor a faji-nemzeti sztereot�pi�kkal val� felel�tlen b�v�szked�s, hogy, hogy nem, j� �gyet szolg�l.

Az �tok vesz�lyes fegyver, magyarul besz�l� roma-indi�n kez�ben k�l�n�sk�ppen az. Nem �rt, ha a mozib�l tudja meg K�z�p-Kelet Eur�pa szkinhedje, mit�l is kell tartania, mi az, amivel eddig nem sz�molt. R�ad�sul az �tok szab�lyszer� felold�s�ra – a filmb�l ez is vil�gosan kider�l – kiz�r�lag a val�di angolsz�sz gy�m�lcsp�st�tom alkalmas. Ne rem�nykedjen a honi cig�nyver�: itteni cukr�szatok nem k�n�lnak ilyesmit. Hacsak a McDonald’s gyorsb�f�k aj�nlotta ready-made „apple pie” meg nem felel a c�lnak. Vagy igen, vagy nem: ismerni kell az �si cig�nyhagyom�nyt.

Dolores Clairborne

Dolores Claiborne kem�ny munk�val, h�zvezet�n�k�nt keresi a kenyer�t. L�nya, Selena, akit Dolores 15 �ve nem l�tott, egy New York-i magazinn�l dolgozik �js�g�r�k�nt. Egy napon Selena k�l�n�s k�ldem�nyt kap faxon: egy Bangor-i �js�g cikk�nek m�solat�t, mely egy gyilkoss�ggal gyan�s�tott n�r�l sz�l. �s f�l� van firk�lva egy �zenet: "Ez nem a te any�d?" �s Selena, b�r munk�ja Arizona �llamba sz�l�tan�, m�gis a Maine-beli sziget fel� veszi �tj�t, ahol Dolores a letart�ztat�st v�rja. A v�d: hogy brut�lisan lel�kte a l�pcs�n �s meggyilkolta munkaad�j�t, az �reg h�lgyet, akin�l id�tlen id�k �ta dolgozott.