G�tikus �p�t�szet

A g�tikus st�lus Franciaorsz�g Ile-De-France tartom�ny�b�l indult h�d�t� �tj�ra �s h�rom �vsz�zadon �t (kb. 1200t�l 1525-ig) uralta Eur�pa �p�t�szet�t. Az els� g�tikus katedr�lis a St. Denis-i ap�ts�gi templom (1140-1143). A g�tika t�rnyer�se t�rv�nyszer� volt: a v�roslak� polg�rs�g meger�s�d�s�vel �s az �j �p�t�szeti technik�k kialakul�s�val a g�tika �j t�vltokat nyitott az �p�t�szetben.

A g�tikus st�lusban �p�lt templomok f�gg�leges tagolts�ga, karcs� pill�rei, magasba emelked� tornyai, d�szes m�rm�ves (k�r�csos) ablaki a kor�bbi formavil�ggal szemben radik�lis k�l�nbs�get mutattak. A g�tikus �p�lett�pus legfontosabb jellemz�je a pill�rekkel al�t�masztott, �sszetett cs�cs�ves boltozat, ami lehet�v� tette az egyre magasabb katedr�lisok �p�t�s�t.

G�tikus r�zsaablakok   

A r�zsaablakok a g�tikus st�lus� katedr�lisok homlokzat�t d�sz�t�, k�r alak�, m�rm�ves ablakok. A m�rm�vek k�z�tt �lomkeretbe foglalt, mozaikszer�en �ssze�ll�tott, �veglapokb�l k�sz�lt, szemk�pr�ztat�an sz�p �s apr�l�kos ornamentik�t, tal�lunk.

G�tikus m�rm�ves ablakok

A g�tikus st�lus� katedr�lisok ablakait �tt�rt k�r�csok tagolj�k. Legelterjedtebb t�pusai a n�gykar�jos, a k�r alak�, az Y alak�, a h�l�s, a g�rbe vonal� �s az egym�st keresztez� k�r�csok.

Chartres

A Franciaorsz�gban tal�lhat� chartes-i Notre Dame (Miasszonyunk- templom) a g�tikus �p�t�szet kiv�l� remekm�ve. A Sz�z- M�ria tisztelet�re a XII- XIII. sz�zadban emelt kecses katedr�lis volt az els� templom, amelyet h�rom r�szre osztott homlokzattal �s �j t�pus� pill�rrendszerrel �p�tettek. A katedr�lis nyugati homlokzat�n k�t k�l�nb�z� torony tal�lhat�. A nyugati kaput felbecs�lhetetlen �rt�k� szobrok d�sz�tik, melyek mindegyik�t egyetlen k�t�mbb�l faragt�k.

A p�rizsi Notre Dame

A Notre Dame P�rizs egyik legf�bb l�tv�nyoss�ga. A XII. sz�zad v�g�n �p�lt katedr�lis a korai g�tikus �p�t�szet kiemelked� remekm�ve. 1163-ban kezdt�k el �p�teni, ehhez m�rten �rdekes, hogy a f�haj� �rk�d�veit kerek oszlopt�rzsek tartj�k.

K�lni d�m

Az amiens-i sz�kesegyh�z mint�ja alapj�n 1248 s 1560 k�z�tt �p�lt k�lni d�m az �rett g�tikus �p�t�szet gy�ngyszeme. A csod�latos l�tv�ny mell� monument�lis m�retek p�rosulnak. A f�haj� 70 m�ter hossz�, 1880-ban befejezett tornyok mintegy 157 m�ter magasak. A k�lni d�mban �rzik a katolikus egyh�z legf�ltettebb erekly�it, a h�romkir�lyoknak tulajdon�tott f�ldi maradv�nyokat.

A legf�bb muv�szeti feladat tov�bbra is a templom�p�t�s marad. A s�lypont a sz�kesegyh�zakra tev�dik �t.
A g�tikus st�lus kifejleszt�s�ben d�nt� fontoss�g�ak a XII. sz�zadban a ciszterci rend. A g�tika saj�tos st�lusv�ltozat�t alak�tj�k ki a XIII. sz�zadban a szeg�nys�g eszm�ny�t hirdet� koldul� vagy pr�dik�tor rendek a ferencesek �s domonkosok.
A g�tika k�s�bbi szakasz�ban a pl�b�niatemplomok ker�lnek t�ls�lyba.
A g�tikus templomok alaprajzi �s magass�gi m�reteikben �ltal�ban t�ln�nek a rom�nkoriakon.