M�gia szavak haszn�lat�val, �tkok.

Az emberi sz�nak  hatalmas ereje van. Egyr�szt szavainkkal megb�nthatunk, megbotr�nkoztathatunk m�sokat, azaz sok bûnt szavaink hordoznak. Sokan ennek nincsenek tudat�ban, �s nem figyelnek kellõk�ppen szavaikra. Erre figyelmeztet a Szent�r�s: Ha valaki nyelv�vel nem v�tkezik, az t�k�letes f�rfi, az k�pes eg�sz test�t is megf�kezni. Ha ugyanis a lovak sz�j�ba zabl�t tesz�nk, hogy engedelmeskedjenek, akkor eg�sz test�ket ir�ny�thatjuk. L�m, a haj�kat is, b�rmilyen nagyok, b�rmilyen erõs szelek hajtj�k is õket, a kis korm�ny oda ir�ny�tja, ahova a korm�nyos akarja. Ugyan�gy par�nyi testr�sz a nyelv is, m�gis nagy dolgokat vallhat mag��nak. N�zd, milyen kicsi a tûz, �s milyen nagy erdõt felgy�jt! A nyelv is tûz, a gonoszs�g vil�ga. A nyelv az a tagunk, amely eg�sz test�nket beszennyezi, l�ngba bor�tja v�ltoz�kony �let�nket, maga meg a pokolt�l fogott t�zet. Mert az �sszes vadak, madarak, cs�sz�m�sz�k �s tengeri �llatok term�szet�t meg lehet szel�d�teni, s meg is szel�d�ti az emberi term�szet, de a nyelvet senki emberfia nem k�pes megszel�d�teni, az nyugtalan gonosz, tele van hal�los m�reggel. Vele �ldjuk az Urat �s az Aty�t, �s vele �tkozzuk az embereket, akik az Isten hasonl�s�g�ra vannak teremtve. Ugyanabb�l a sz�jb�l �ld�s �s �tok j�n. Testv�reim, ennek nem volna szabad �gy lennie! Kifejezett sz�m�gi�r�l  term�szetesen csak akkor besz�lhet�nk, ha valaki szavait tudatosan okkult erõk mozg�s�t�s�ra haszn�lja. Ekkor a sz� a m�gia egyik eszk�z�v� v�lik. Spiritiszta, okkult k�r�kben t�bb ``var�zssz�''  is ismert, melyekrõl azt tartj�k, hogy az ezeket haszn�l� ember k�nyszer�theti a szellemvil�got  a saj�t c�ljainak megfelelõ ir�nyokba. Mint fentebb elmondtuk, ezeknek - hasonl�an a m�gia egy�b form�ihoz - val�ban lehet hat�sa, b�r nem felt�tlen az, amire az ember sz�m�t. Errõl azonban az�rt nem sz�lunk k�l�n, mert egyr�szt nem tudjuk a konkr�t ``var�zsszavakat'', m�sr�szt nem is akarjuk megismerni õket, harmadr�szt kifejezett sz�m�gia haszn�lata sokkalta kev�sb� jellemzi a kereszt�ny embereket, mint amirõl a k�vetkezõkben sz�lunk. Szavainknak egyszerû jelent�s�n t�lmutat� hat�sa is van. Azzal, hogy kimondunk valamit, elõseg�tj�k annak bek�vetkezt�t. Ennek term�szetes oka is van: szavunk egyr�szt magunk sz�m�ra nyomat�kos�tja gondolatunkat, m�sr�szt hallgat�j�ban �lteti el azt. Ezt sokszor haszn�lj�k k�l�nf�le estekben a gondolatok megv�ltoztat�s�ra. Az �nhipn�zison  alapul� technik�k (mint pl. az un. autog�n tr�ning)  egyik eszk�ze a gondolatok sokszori ism�telget�se.  Ellazult �llapotban pl. csak annak a mondatnak sokszori mondogat�s�val, hogy ``A jobb kezemben meleget �rzek.'' val�ban meleg�rzet kelthetõ jobb kez�nkben. M�sik egyszerû p�lda: ha a sz�lõk rendszeresen azt ism�telgetik: ``Jaj, de �gyetlen vagy, fiam!'' az bizony�tottan elõmozd�tja a gyerek �gyetlenn� v�l�s�t. B�r az itt eml�tett dolgok nem okkultak, hisz tudom�nyos alapon vizsg�lhat�k, magyar�zhat�k �s szellemi erõk k�zremûk�d�se n�lk�l is �rthetõek, m�gis fontos felh�vni r� a figyelmet, mert egyr�szt �nmagukban is vesz�lyesek, m�sr�szt viszont l�pcsõt jelenthetnek a val�di okkult dolgokhoz. Sok new age-es eszme�ramlat (l�sd k�sõbb) alkalmaz ugyanis szavak ism�telget�s�n, l�nyeg�ben �nhipn�zison alapul� technik�kat �s ezt haszn�lja ugr�deszk�nak a tov�bbiakhoz. Az is igaz, hogy bizonyos szavaink a szellemvil�got is mozg�sba hozz�k. Itt nem a kifejezett var�zsszavakra gondolunk, hanem arra, amit szok�sosan ``�toknak'' nevez�nk. L�nyeg�ben minden sz� �s gondolat �tok, amellyel rosszat k�v�nunk m�snak. Ahogyan Isten �s az õ angyalai seg�ts�g�nkre sietnek, ha a szeretetet akarjuk �tadni embert�rsunknak, �s j�t k�v�nunk neki (�ldjuk),  ugyan�gy a S�t�n �s szolg�i sz�vesen seg�tenek nek�nk, ha rosszat k�v�nunk m�snak. Hiszen ekkor az Isten k�pm�s�ra teremtett l�ny, az ember szinte felsz�l�tja õket a rombol�sra, �rt�sra, amit �gyis sz�vesen tesznek meg. Az �tok teh�t l�nyeg�ben a puszt�t�s s�t�t erõit ir�ny�tja a megc�lzott szem�lyre, f�ggetlen�l att�l, hogy az �tkoz� ember tiszt�ban van-e szavainak nem l�that� hat�s�val. J�zus ez�rt a lehetõ legszigor�bban tiltja az �tkoz�st:

Hallott�tok, hogy a r�giek ezt a parancsot kapt�k: Ne �lj! Aki �l, �ll�ts�k a t�rv�nysz�k el�. �n pedig azt mondom nektek: M�r azt is �ll�ts�k a t�rv�nysz�k el�, aki haragot tart embert�rs�val. Aki embert�rs�t ostob�nak nevezi, �ll�ts�k a nagytan�cs el�. Aki azt mondja neki, hogy te bolond, m�lt� a pokol t�z�re.

Azokra, akik �tkoznak benneteket, mondjatok �ld�st, �s im�dkozzatok r�galmaz�itok�rt.Most �rdemes �jra elolvasni a nemr�g id�zett r�szt is Jakab apostol level�bõl. Az �tkoz�d�s vesz�lye mindk�t oldalon jelentkezhet. Egyr�szt val�ban rossz hat�sa lehet az el�tkozott szem�lyre, m�sr�szt viszont az �tkoz� embert is a S�t�n t�bor�hoz kezdi kapcsolni. Term�szetesen t�lbecs�lni sem kell a vesz�lyt, hisz a szellemvil�g nem �ll szolg�latunkba, azaz nem teljes�ti az �tkoz� k�r�s�t automatikusan, �s Isten se enged mindent megcselekedni a S�t�nnak, amit az akar. A J�zusban h�võ kereszt�nyeket pedig k�l�n v�di a t�mad�sokt�l az, hogy õk J�zushoz kapcsolt�k �let�ket, aki elõtt meghajlik ``minden t�rd a mennyben, a f�ld�n �s az alvil�gban'' (Fil 2,10 ). Ha viszont egy kereszt�ny ember �tkoz�dik, az maga nyit kaput a gonoszs�g erõi elõtt, �gy legink�bb mag�t vesz�lyezteti. B�r al�becs�lni nem kell a vesz�lyt, de nem kell megijedni, ha megtudjuk, hogy valaki �tkot mondott r�nk: ilyenkor kapcsol�djunk m�g jobban J�zushoz, im�dkozzunk t�bbet, �lj�nk gyakrabban a szents�gekkel, bocs�ssunk meg �tkoz�nknak, �ldjuk õt. �gy b�tran b�zhatunk abban, hogy J�zus megment minket a k�ros hat�sokt�l. Ha viszont mi �tkozunk valakit, azzal t�volabb ker�l�nk J�zust�l, ez�rt ezt nagyon komolyan ker�lj�k. Kedves Olvas�! K�rj�k, vizsg�ld meg, szokt�l-e rosszat k�v�nni m�soknak. Ez t�rt�nhet nyilv�nval� m�don (``D�g�lj meg!'', ``Pukkadj meg!''), de burkoltan is (pl.: ``Tudja meg a m�sik is, milyen az, amikor neh�z helyzetbe ker�l!'', ``Verjen meg az Isten!''). Vedd figyelembe: ezek m�g akkor is �rtalmasak, ha nem komolyan gondolod õket, ha sz�nd�kod szerint nincs m�gikus tartalmuk, csak �gy d�h�dben szalad ki a sz�don. Hisz:

A sz�j ugyanis a sz�v bõs�g�bõl sz�l. A j� ember j� kincs�bõl j�t hoz elõ, a rossz ember rossz kincs�bõl rosszat hoz elõ. Mondom nektek: az emberek az �t�let napj�n minden f�l�sleges sz�r�l  sz�mot adnak, amit kiejtenek a sz�jukon. Szavaid alapj�n igazulsz meg, �s szavaid alapj�n vonsz magadra �t�letet.