Korunk egyik legismertebb írója Stephen Edwin Kingként látta meg a napvilágot, 1947. szeptember 21-én, a Maine államban levő Portlandben. A Ruth és Donald King házasságából született gyermek apja ’49-ben otthagyta a családot, és soha nem tért vissza.
Stephen 7 évesen kezdett történeteket írni, miután nagynénje házában talált egy dobozt, tele horror- és sci-fi könyvekkel. Első novellája, amit a Comics Review nevű lap adott ki, „I was a Teenage Grave Robber” (Fiatal sírrabló voltam) címre hallgatott. Két évvel később, ’67-ben a Startling Mistery Stories karolta fel a „The Glass Floor” (Az üvegpadló) c. írás megjelentetésével.
King 1966-ban végezte el a középiskolát, és tanulmányait a Maine-i Egyetemen folytatta, Orontóban, mint a természettudományok baccalaureusa. Tanulóként a Folger Campus könyvtárban dolgozott; itt találkozott Tabitha Spruce-szal. 1970-ben lediplomázott az egyetemen, és egy évvel később feleségül vette Tabbyt.

Első regénye, a Carrie nehéz anyagi körülmények között született: bár mindkettőjüknek volt munkája, nagyon szűkösen éltek, szinte egyik napról a másikra. (A mű megszületésében egyébként fontos szerepet játszott Tabby, az ő pártfogolása, lelkesítése nélkül valószínűleg a kukában végezte volna a telekinetikus képességekkel rendelkező lány története.)
Mikor a Doubleday 1974-ben kiadta, egyből sikeres lett, és a filmes jogok is hamar elkeltek, az akkor megdöbbentőnek számító 400.000 $-os áron. A film ’76-ban el is készült, s King hírnevének növelése mellett löketet adott olyan emberek karrierjének, mint De Palma, John Travolta, Nancy Allen.
A Carrie-t követő könyveket - Borzalmak Városa, Ragyogás - is megfilmesítették, utóbbit maga Stanley Kubrick, igen nagy sikerrel (noha a szerző nem volt megelégedve vele). King karrierje szárnyakat kapott, a mester csak úgy ontotta magából a könyveket: Végítélet, A holtsáv, Tűzgyújtó, Cujo - a neve így hamar bekerült a köztudatba.
Amellett, hogy könyvei egytől-egyig bestsellerek lettek, sikerült új rekordot felállítania: a Halálsoron hat kötete egyszerre tartózkodott a toplistán!

Könyveinek sikerét persze a filmesek is ki akarták használni: sorra születtek King műveinek adaptációi. Ezek azonban, néhány kivételtől eltekintve, igen gyatrán sikerültek, a rajongók és a kritikusok egyhangú véleménye alapján. Az író, a Maximális túlhajtás c. novellájából készült filmet maga dirigálta, ám a csúfos bukásnak köszönhetően belátta, hogy jobb, ha távol tartja magát a direktori széktől.
Ettől eltekintve, néha apróbb szerepet vállalt az írásaiból készült adaptációkban - nem mintha ezzel javított volna azok színvonalán.

Így hát, mindannyiunk örömére megmaradt az írásnál. Bár visszavonulásáról már rengeteg hír felröppent, ő az a fajta ember, aki soha nem fogja abbahagyni a történetmesélést - még ha csak az asztalfióknak is. Rajongói jelenleg a Setét Torony c. monumentális fantasy-ciklusának befejező köteteit várják, miközben ő kisebb-nagy időközökkel publikál novellákat, esszéket különböző magazinoknál.

Apró érdekesség, hogy King Richard Bachman álnéven is kiadott pár könyvet; a leleplezést egy Steve Brown nevű embernek köszönhetjük, aki a Sorvadj el! olvasása közben fogott gyanút az író mibenlétét illetően.

Az író egyébként feleségével, Tabbyvel ’71 óta boldog házasságban él, a Maine állambeli Bangorban, ahol megannyi története játszódik. Három gyermekük született: Naomi Rachel King, Joseph Hillstorm King és Owen Philip King.

Regényei:
1974 Carrie
1975 Salem’s Lot (Borzalmak városa)
1977 The Shining (Ragyogás)
1978/90 The Stand (Végítélet)
1978 Night Shift (Éjszakai műszak)
1979 The Dead Zone (Holtsáv)
1980 Firestarter (Tűzgyújtó)
1981 Cujo
1982 The Dark Tower I. - The Gunslinger (A Setét Torony I. - A harcos)
1982 Creepshow *
1982 Different Seasons (A remény rabjai)
1983 Christine
1983 Silver Bullet/Cycle of the Werewolf (Ezüst pisztolygolyók)
1983 Pet Sematary (Állattemető)
1984 The Eye of the Dragon (A sárkány szeme)
1984 The Talisman (A talizmán)
1985 Skeleton Crew (Csontkollekció)
1986 It (Az)
1987 Misery (Tortúra)
1987 The Tommyknockers (A rémkoppantók)
1987 The Dark Tower II. - The Drawing of the Three (A Setét Torony II. - A hármak elhívatása)
1989 The Dark Half (Halálos árnyék)
1990 Four Past Midnight (Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya - két kötet!)
1991 Needful Things (Hasznos holmik)
1991 The Dark Tower III. - The Waste Lands (A Setét Torony III. - A puszta földek)
1991 Világnagy strand (csak magyarul, válogatott novelláskötet)
1992 Gerald’s Game (Bilincsben)
1992 Dolores
1993 Nightmares and Dreamscapes (Rémálmok és lidércek)
1994 Insomnia (Nem jön szememre álom)
1995 Rose Madder (A két Rose)
1996 The Green Mile (A halálsoron)
1996 Desperation (Rémület a sivatagban)
1997 The Dark Tower IV. - Wizard and Glass (A Setét Torony IV. - Varázsló és üveg)
1997 Six Stories *
1998 Bag of Bones (Tóparti kísértetek)
1999 Hearts in Atlantis (Atlantisz gyermekei)
1999 The Girl, Who Loved Tom Gordon (Tom Gordon, segíts!)
1999 Blood Smoke *
2001 Dreamcatcher (Álomcsapda)
2001 The Black House (A Fekete Ház)
2002 From a Buick 8 (Rémautó)
2002 Everything’s Eventual (Minden haláli)
2003 The Dark Tower V. - Wolves of the Calla (Callai farkasok)
2004 The Dark Tower VI. - Song of Susannah
2004 The Dark Tower VII. - The Dark Tower
2005 The Colorado Kid
2006 Cell (A mobil)
2006 Lisey's Story

A RAGYOGÁS

A horrorregény a műfaj kiemelkedő képviselőjének szerzeménye. A pszichodrámák alaphelyzeteit és fordulatait alkalmazó szerző regényében számos - szereplőinek képzeletében valóságos történetek nyomán megszületett - különféle borzalmat vonultat fel, megelevenedő, kegyetlen és bosszúszomjas hullákat, gyilkosságokat, tűzvészt és hasonló, az áldozatok számára valósnak megélt hallucinációkat.

A cselekmény színhelye a Colorádo-hegység egyik luxusszállója, a Panoráma. Ide érkezik egy házaspár gyermekével, a téli hónapokban behavazott, világtól elzárt magányos szálloda gondnoki teendőit ellátni. Az apa alkoholizmusból nemrég kigyógyult tanár, író, akit tanári állásából elbocsájtottak. Kisfiúk, az ötéves Danny pszichésen súlyosan sérült: látomások gyötrik. E különös képessége folytán Danny már a kezdetekkor érzi, hogy valami tragédia éri őket a szállodában. A szálló története tele van furcsa, riasztó eseményekkel, melynek az apa bukkan a nyomára. Ahogy a kisfiút egyre jobban hatalmába kerítik a hallucinációk, az apát ugyanúgy hatalmába keríti a kettős téboly: a szálloda ártó szellemei uralkodnak rajta, és hatásukra egyre erősebben követeli szervezete az italt. Mindezek - és a világtól való teljes elzártság - okozza a tragédiát…

A HOLTSÁV

A szerző kiemelkedő képviselője a jellegzetes amerikai műfajnak, a pszichohorrornak. A holtsáv hőse John Smith rövid élete során kétszer szenved súlyos fejsérülést. Először alig hatesztendős korában jégpályán esik el, akkor úgy tűnik, egy nagyméretű dudorral megússza. Alig figyel rá, hogy ettől kezdve halovány megérzései vannak: például meg tudja mondani egy-egy elveszett tárgy rejtekhelyét. Ilyenfajta képességeit egy vásár mutatványos bódéiban kamatoztatja igazán. Fiatal tanárként, szerelmével Sarahval betéved egy szerencsekerékhez és ott több mint ötszáz dollárt nyer. A szépen induló este balesettel végződik, Jonny egy taxiban ülve karambolozik és olyan súlyos fejsérülést szenved, hogy öt évig kómában fekszik egy kórházban. Csodaszámba menően felépül, és ettől kezdve furábbnál furább dolgok történnek körülötte. Megfogja ápolónője kezét és közli vele, hogy lakása kigyulladt, egy hitetlenkedő riporter medalionját megfogva beszámol hőn szeretett nővére tragikus sorsáról. A rendőrség is segítségét kéri egy többszörös gyilkos fojtogató kilétének a felderítésére. Legfontosabb akcióját azonban saját jószántából kezdi el. Rájön, hogy egy pojácaszerű politikus a világtörténelem új Hitlere lehet, hacsak nem állítja meg valaki…

CUJO

A hetvenes évek elején már gyilkolt egy szörny Castie Rockban, akiről kiderült, hogy nem más, mint a lelki és szexuális gondokkal küszködő helyi rendőr. 1980 nyarán ismét eljön a rettegés a kisvárosba, merthogy a szörnyek halhatatlanok, csak éppen más-más alakban jelentkeznek. Esetünkben a szörny egy óriás bernáthegyi kutya kilencvenkilós testébe költözött. Pedig Cujo, a spanyolos nevű kutya első öt esztendejét ugyancsak jámbor módon élte le Joe Camber autoszerelő házának udvarán. Szerette az egyre jobban alkoholizáló szerelőt, de mégjobban Charityt, a feleségét és legeslegjobban kisfiúkat, a tízéves Brettet. Cujonak csak egyetlen káros szenvedélye volt, a nyulak kergetése a mezőn. Egy süldő nyúl kergetése közben következett be a tragédia: Cujot megmarták a veszettséget terjesztő denevérek. Ettől kezdve az állat már nem a korábbi kezes jószág, hanem a pusztító szörnyeteg, amely három napig szedi áldozatait…

HALÁLOS ÁRNYÉK

Stephen King újabb hátborzongató regényében is tulajdonképpen ugyanazokat az írói fogásokat, trükköket alkalmazza, amelyeket előző műveiben: adott egy napjainkban játszódó, csaknem banális történet ("majdnem olyan", "bármelyikünkkel megeshet"), egy értelmiségi főszereplő, akinek a gondolataiban játszódik le az események nagy része - az író szuggesztív tolmácsolásában - végül a szokványos eseménysorból álló történet eljut a valóság és a képzelet határára, s a parapszichológiai jelenségek világában folytatódva jut el a végkifejletig.
A regény főhőse ezúttal Thad Beaumont, író, akit sajátos "tudathasadás" gyötör. Lázálmait, rémtörténeteit George Komor néven publikálja a közkedvelt horrorszerző, míg saját nevén kevésbé sikeres írásokat közöl. Amikor egy szemfüles újságíró megzsarolja, hogy felfedi szerzőségét, Thad és felesége jelképesen eltemetik Komort, még sírkövet is állítanak neki. Nem sokkal később a sírhely közelében egy brutális gyilkosság történik. Thadet időközben furcsa fejfájások és látomások gyötrik, amelyek gyermekkori migrénjeit juttatják eszébe. A gyermekkori fejfájások okozója egy tumor volt, amelyet sikeresen eltávolítottak az orvosok, ám legnagyobb megdöbbenésükre kiderült, hogy a daganat, amely fogakból, körmökből és egy kifejezett szemből állt, tulajdonképpen Thad meg nem született ikertestvérének maradványa. Thad látomásai egyre hajmeresztőbbekké válnak, miközben a városban egy kegyetlen szikés gyilkos osztogatja a halált, aki nem más mint a megtestesült Georg Komor, aki mindenütt Thad alteregójaként lép fel. Komor az idegösszeomlás határára került íróval telepatikus kapcsolatban áll, és a családját is komolyan veszélyezteti. Thad ekkor elhatározza, hogy végleg leszámol vele. Megoldásként azt a módszert alkalmazza, mely szerint úgy tesz, mintha ő maga is könyvének egyik szereplője lenne. Ily módon sikerül irányítása alá vonnia a már-már tragédiába forduló helyzetet és leszámolnia alteregójával.

Az. (1-2. köt.)

Fordította: Hamvai Kornél, Kiss Annamária, Koppendorfer Noémi, Szappanos Gábor, Szántó Judit

Heten voltak, gyerekek - mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált.

Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek vele - hogy a megmaradt és az eljövendő gyerekeket soha, de soha ne tarthassa többé rettegésben Az.

Ahány oldal Stephen King terjedelmes regénye, annyi meglepő esemény, váratlan fordulat. Az író rajongói ezúttal is azt kapják, amire számos nagy sikerű művének ismeretében bizton számítanak.

Halálsoron

A Halálsoron Stephen King 1996-ban megjelent bestseller kisregénye alapján készült és 1935-ben játszódik egy börtön siralomházában. Főhőse Paul Edgecomb börtönőr különös barátságot köt egy halálraítélttel, aki misztikus csodatévő képesség birtokában van.
A különös történetet Paul Edgecomb börtönőr visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg. Edgecomb nyugdíjasotthonban él. Hat évtized telt el azóta, hogy őrként dolgozott a Cold Mountain börtön siralomházában. Az ő tisztsége volt, hogy utolsó útjára kísérje a kivégésre váró gyilkosokat a Halálsoron, azon a folyosón, melyet zöld színű linóleum fedett és villamosszékhez vezetett. Az évek során Edgecomb sok elítéltet kísért már végig a halálsoron, de olyannal, mint John Coffey, sosem találkozott. A hatalmas termetű feketebőrű férfi egy kilencéves testvérpár meggyilkolása miatt került börtönbe. Coffey termete miatt bárkit könnyedén meggyilkolhatott volna, de természete épp ellentétes volt méretével. Jóindulatú naív óriás, aki halálosan fél a sötétben és birtokában van valamiféle természetfeletti képességnek. Edgecomb egyre inkább úgy érzi, Coffey ártatlan. Arra is rá kell jönnie, hogy csodák olyan helyeken is megtörténhetnek, ahol az ember a legkevésbé várná.

Kedvencek Temetője 1.

A legtöbb család számára a költözés maga az újrakezdés. Ám Creedéknek ez lehet a kezdet vége. Mert egy olyan hely szomszédságába költöztek, melyet gyermekek építettek összetört álmokból. 
Ez a Kedvencek temetője. Egy aprócska földdarab, és egy rejtélyes indián temetkezési helyet rejt, mely a feltámasztás erejével bír. A legenda szerint aki ide temeti elpusztult házi kedvenceit, az bízhat a feltámadásban. A halálból visszatértek azonban már nem azok, akik valaha voltak...   
A hátborzongatás nagymestere, Stephen King elviszi önöket és Creedéket a pokolba és vissza. (De Creedéknek nincs retúrjegyük.) Az önök kalauza a jólelkű, öreg Jud Grandall, a kedves szomszéd, aki ismeri az élet titkait, de eleget látott ahhoz, hogy határozottan vallja: "Néha jobb halottan.”

Kedvencek temetője 2.

Ludlow városára újabb halálos meglepetések várnak…
Néha jobb halottan. Ám a szörnyű borzalom, mely a Maine állambeli Ludlow városát sújtotta a Kedvencek temetőjében, nagyon is életben van a Stephen King által írt 1989-es sikerfilm hátborzongató folytatásában.   
Felesége halála után az állatorvos Chase Matthews (A Vészhelyzetből ismert Anthony Edwards!) és 13 éves fia, Jeff Ludlowba költöznek, hogy új életet kezdjenek. Miután magára haragítja a környékbeli srácokat, Jeff összebarátkozik egy másik kívülállóval, Drew Gilberttel, akinek az élete rettegésben telik könyörtelen mostohaapja, Gus miatt. Miután Gus hidegvérrel lelövi Drew szeretett kutyáját, a fiúk eltemetik a holttestet a helyi indián temetőben, melyről az a szóbeszéd járja, hogy bír a feltámasztás erejével. Amikor a gonosz felébred, a fiúk rájönnek, hogy néha jobb békében hagyni a halott kutyát.

Sorvadj el!

Stephen King: Sorvadj el! című könyvecskéje talán nem volt reménytelen eset, talán valami szellős-lebegős Twin Peaks-i furcsaságot, talán őrült tempójú klipfilmet, talán Jarmusch-, Stone–Tarantino-féle, kriminek is nevezhető mozieseményt lehetett volna belőle összeszerkeszteni. Egyet nem lett volna szabad csinálni belőle, egyszerű, becsületes horrorfilmet. Hiszen, ha se jó regénystílus nincs, se menő filmformai hókuszpókusz, akkor menthetetlenül ki fog derülni, hogy mennyire hiányzik a történetből minden fordulat, minden meglepetés.

Egy amerikai ügyvédet százéves cigányvajda átkoz meg, az ügyvéd kéri, szívná az átkot vissza, a cigányvajda – erőszaknak engedve – visszaszívja. Sok mindent el lehet mesélni egy mondatban, de van, amit túlságosan könnyű. Ez a film ilyen. Ilyen és ennyi. Nekünk, ebben az országban, ebben a régióban, csak annyival több, hogy cigányok szerepelnek benne. Nem romák, hanem cigányok. Annak, aki e népet igazi nevén nevezi és közelebbről ismeri, ez az egész horrormese – a sorvadást, bőrrákot, ilyen-olyan fekélyes betegséget okozó cigány-átokról – kabarétréfa. Ez a kisebbség a filmben magyarul beszél: ha a hazai fajvédő a szinkronizálatlan változattal találkozna a moziban, levegőért kapkodna. A roma néző viszont büszkén dőlhet hátra székében: nem elég, hogy a történet a hatékony átkozódás képességével ajándékozza meg, a film látványvilága, dramaturgiája mindjárt indiánt is csinál belőle. A százéves cigányvajdából ugyanis sziú varázsló lesz. Ehhez illő külsőt, gesztusokat, szófordulatokat és értékrendet kap a rendezőtől. Márpedig, összemosódva ábrázoltatni minden kiirtott és egzotikus nációk legnemesebbikével: a rossz lelkiismeretű Hollywood részéről ez a különleges tisztelet jele. Mondhatni, ez az a ritka eset, mikor a faji-nemzeti sztereotípiákkal való felelőtlen bűvészkedés, hogy, hogy nem, jó ügyet szolgál.

Az átok veszélyes fegyver, magyarul beszélő roma-indián kezében különösképpen az. Nem árt, ha a moziból tudja meg Közép-Kelet Európa szkinhedje, mitől is kell tartania, mi az, amivel eddig nem számolt. Ráadásul az átok szabályszerű feloldására – a filmből ez is világosan kiderül – kizárólag a valódi angolszász gyümölcspástétom alkalmas. Ne reménykedjen a honi cigányverő: itteni cukrászatok nem kínálnak ilyesmit. Hacsak a McDonald’s gyorsbüfék ajánlotta ready-made „apple pie” meg nem felel a célnak. Vagy igen, vagy nem: ismerni kell az ősi cigányhagyományt.

Dolores Clairborne

Dolores Claiborne kemény munkával, házvezetőnőként keresi a kenyerét. Lánya, Selena, akit Dolores 15 éve nem látott, egy New York-i magazinnál dolgozik újságíróként. Egy napon Selena különös küldeményt kap faxon: egy Bangor-i újság cikkének másolatát, mely egy gyilkossággal gyanúsított nőről szól. És fölé van firkálva egy üzenet: "Ez nem a te anyád?" És Selena, bár munkája Arizona államba szólítaná, mégis a Maine-beli sziget felé veszi útját, ahol Dolores a letartóztatást várja. A vád: hogy brutálisan lelökte a lépcsőn és meggyilkolta munkaadóját, az öreg hölgyet, akinél időtlen idők óta dolgozott.