J�vendõmond�s

Ebben a r�szben ``j�vendõmond�s'' alatt a j�võ megismer�s�nek okkult m�djait �rtj�k.

A j�võ f�rk�sz�s�nek ugyanis vannak a kereszt�nys�g szempontj�b�l megengedett m�djai is. Egyr�szt Isten �ltal adott term�szetes k�pess�geinket,  esz�nket felhaszn�lva k�s�rletet tehet�nk a j�võ esem�nyeinek elõre l�t�s�ra.

Erre sz�ks�g�nk is van, hisz mindenf�le tervez�s ezen alapul. Pl. a term�szet megismer�se lehetõv� teszi, hogy megmondjuk, hol lesznek a bolyg�k t�z vagy sz�z �v m�lva, kisz�molhatjuk, hogyan fog mûk�dni egy g�p, melyet csak k�sõbb �p�tenek meg, a mindennapi �letben vett j�rtass�gunk seg�ts�g�vel kisebb-nagyobb pontoss�ggal meg tudjuk mondani, mit csin�lunk holnap ugyanebben az idõben vagy mi t�rt�nik eg�szs�g�nkkel, ha �gy d�nt�nk, hogy nem szokunk le a doh�nyz�sr�l. Isten is felvillanthat egy-egy dolgot elõtt�nk a j�võvel kapcsolatosan, ha ezt Õ j�nak l�tja.

Ez megt�rt�nhet b�rmelyik�nkkel is olyan �gyekben, melyek valami�rt fontosak nek�nk. Im�ban  megmondhatja nek�nk Isten pl. azt, hogy egy betegs�g el fog m�lni, ez�rt legy�nk nyugodtak. Ezen k�v�l Isten egy nagyobb embercsoportnak vagy ak�r az eg�sz vil�gnak sz�l�an kinyilatkoztathat a j�võre vonatkoz� dolgokat.

Ezt meg is tette pl. amikor az �sz�vets�g pr�f�t�i  elõre j�vend�ltek J�zusr�l, de az �jsz�vets�g is eml�t kereszt�ny pr�f�ci�kat, mint pl.: Ez idõ t�jt pr�f�t�k j�ttek le Jeruzs�lembõl Anti�chi�ba. Elõ�llt k�z�l�k az egyik, n�v szerint Agabusz,  �s a L�lek sugallat�ra elõre megmondta, hogy nagy �h�ns�g fog t�madni az eg�sz f�ld�n, s ez be is k�vetkezett Klaudiusz idej�ben.

Ugyanez az Agabusz pr�f�ta P�l elfogat�s�t is megj�vend�li (ApCsel 21,10-14 ), de nem saj�t erej�bõl, hanem a Szentl�lek sugallat�ra.

Ebben a fejezetben teh�t nem a j�võ term�szetes �sszel val� felm�r�s�rõl, nem is az Istentõl kapott pr�f�ci�kr�l, hanem az okkult, azaz ezeken k�v�l esõ m�dszerekrõl �runk, �s a szok�sos sz�haszn�latot k�vetve ezeket nevezz�k ``j�vendõmond�snak''.

Vil�gosan foglal �ll�st a Szent�r�s a nem kereszt�ny j�vend�l�sekkel kapcsolatban: Ha pr�f�ta vagy �loml�t� t�mad k�r�dben, s jelt mutat vagy csod�t tesz elõtted, �s a jel vagy csoda, amelyet mutat, megval�sul, k�zben azonban azt mondja: k�vess�nk m�s isteneket - olyanokat, akiket nem ismersz -, s im�djuk õket!, ne hallgass az ilyen pr�f�ta vagy �loml�t� szav�ra.

Mert az �r, a te Istened pr�b�ra fog tenni, hogy megtudja: csakugyan sz�vetek, lelketek m�ly�bõl szeretitek-e az Urat, a ti Isteneteket.

Az Urat, a ti Isteneteket k�vess�tek, õt f�lj�tek, parancsait tarts�tok meg, az õ szav�ra hallgassatok, õt im�dj�tok �s õhozz� ragaszkodjatok!

Lehets�ges teh�t, hogy hamis pr�f�ta   beteljes�lõ j�vend�l�st mondjon, de ez �nmag�ban nem igazolja.

Csak akkor szabad k�vetni, ha hit�nkkel �sszhangban van minden egy�b dolga (tan�t�sa, cselekedetei, �lete) is, �gy meggyõzõdhet�nk arr�l, hogy Istentõl j�tt a j�vend�l�s.

N�h�nyan ezt szokt�k ellene vetni: ``Nem mindegy, kitõl van a j�vend�l�s, ha egyszer igaz?'' A v�lasz egy�rtelmû: ``Nem!'' A S�t�n az igazs�got is felhaszn�lhatja zavarkelt�sre  vagy az ir�nta val� bizalom felkelt�s�re, hogy majd k�sõbb �szrev�tlen�l cs�sztathasson, hazudhasson.

A j�vendõmond�s kev�sb� vesz�lyesnek tûnhet, mint az elõzõ r�szben t�rgyalt szellemid�z�s. Ennek megfelelõen m�g a fel�letes kereszt�nyek k�z�tt is ritka, hogy spiritiszta sze�nszra j�rn�nak, viszont sokan b�ng�szik a horoszk�pokat,  n�h�nyan j�snõh�z vagy n�pi j�sm�dokhoz fordulnak, mert �gy gondolj�k, ez �sszeegyeztethetõ kereszt�ny hit�kkel. 

A val�s�gban azonban a j�vendõmond�si technik�k vagy az emberi tudatlans�gra �s hisz�kenys�gre alapoznak, vagy pedig (rejtetten) a szellemvil�gt�l k�rnek seg�ts�get.

Mindk�t eset olyan, hogy nem f�r �ssze a kereszt�nys�ggel.

Amennyiben a j�vendõmond�s csak csal�s,  akkor sincs j� hat�ssal, nem nevezhetõ ``�rtatlan j�tszadoz�snak''.

Egyr�szrõl a j�võ megfejt�s�re sz�nt idõ, p�nz �s figyelem sokkal jobb dolgokra lenne ford�that�, �gy a mulaszt�s �s a lehetõs�gek nem j� felhaszn�l�sa mindenk�ppen fenn�ll.

Enn�l rosszabb azonban az az �llapot, amit a j�võt megfejteni sz�nd�koz� lelk�let teremt, hisz a tiltott j�vendõmond�shoz val� fordul�s alapvetõen az Istenbe vetett bizalom hi�ny�b�l fakad �s azt erõs�ti.

Ugyanis, mint fentebb �rtuk, Isten nem hagy minket teljes tudatlans�gban a j�võvel kapcsolatosan.

Amit viszont elrejt elõl�nk, mert sem esz�nkkel sem Istentõl mag�t�l nem tudhatjuk meg, az biztos olyan, hogy jobb, ha nem tudunk r�la. Ebbe a kereszt�ny embernek bele kell t�rõdnie, bizalommal Isten kez�be helyezve a j�võt.

J�zus kifejezetten biztat erre M�t� evang�lium�ban: Ne agg�djatok teh�t a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik mag�r�l!

A m�nak el�g a maga baja.Okkult j�vend�l�seket elfogadni azt a vesz�lyt is mag�ban hordozza, hogy a j�slat befoly�solja az ember cselekedeteit �s meg akar felelni a j�vend�l�snek, ami zavart okoz.

T�bb esetet jegyeztek fel, amikor valaki csak az�rt lett �ngyilkos, mert egy j�sl�s �ltal mondott idõpont k�zelgett, amikor neh�zs�g, pr�bat�tel vagy hal�l v�rt volna r� a j�sl�s szerint.

Ekkor m�r teljesen mindegy, hogy a j�sl�st tevõ szem�ly nem is vette komolyan a j�slatot, csak csal�ssal akart p�nzhez jutni, a k�r m�r bek�vetkezett.

Kev�sb� s�lyos, de re�lis eset lehet a k�vetkezõ: Egy fiatalembernek megj�vend�li egy j�snõ, hogy k�t �ven bel�l megh�zasodik �s boldog lesz.

Amennyiben ezt a fiatalember f�lig komolyan veszi, az befoly�solja p�rkeres�s�ben, �s mindenk�pp meg akar nõs�lni k�t �ven bel�l.

Ez a felt�tlen h�zass�gk�t�si k�nyszer viszont elhamarkodott d�nt�shez vezetheti õt.

Amennyiben ennyire nem veszi komolyan a j�slatot, �s nem h�zasodik meg ``hat�ridõre'', akkor k�sõbbi h�zass�gban egy nehezebb idõszakban esz�be juthat az eset, �s azt gondolhatja, hogy ott rontotta el az eg�szet, hogy nem hallgatott a j�snõre �s nem h�zasodott meg gyorsabban, esetleg valaki m�ssal.

Ilyen gondolatok megm�rgezhetik feles�g�hez fûzõdõ kapcsolat�t.

Besz�lni kell arr�l is, hogy az igazi j�vendõmond� emberek �s j�snõk val�j�ban a szellemvil�ggal veszik fel a kapcsolatot �s ez ak�r beteljes�lõ j�vend�l�sekhez is vezetheti õket.

Ezt a j�sl�st ``magas szinten'' v�gzõ emberek el is ismerik, azaz bevallj�k, hogy a k�rtyavet�s,  horoszk�p,  �lom�nt�s,  teny�rj�sl�s  stb. �nmag�ban nem elegendõ, hanem magasabb hatalmakt�l kapnak seg�ts�get.

Sz�mtalan j�vendõmond� m�dszer alapul azon, hogy v�letlenszerû alakzatokat b�mul a j�s �s senki m�s nem tudja �rtelmezni az alakokat csak õ maga, mert õneki ``felsõbb helyrõl'' megadatott ez a k�pess�g.

Ez az eset nyilv�nval�an fenn�ll az �lom�nt�sn�l, madarak rep�l�si alakzataib�l vagy �llati belsõs�gekbõl val� j�sl�sn�l, de az ``igazi'' csillagj�sl�sn�l is ez a helyzet, ahogy k�sõbb ezt kifejtj�k.

Nincsenek ugyanis fix szab�lyok, melyeket le lehetne egyszer s mindenkorra �rni, csak �tmutat� tan�csok, �s a j�sl�s minõs�ge a j�s szem�ly�n m�lik, hogyan tudja �rtelmezni a jeleket.

Ha viszont a j�s a szellemvil�g seg�ts�g�vel j�vend�l, az ugyanazokat a vesz�lyeket hordozza, mint a spiritizmus egy�b form�i.