Jin - Jang :

tulajdons�gai

F�ld - �g
Hold - Nap
kerek, ov�lis - szegletes, �les
n� - f�rfi
nyugalom- passz�v akt�v
mozdulatlans�g - mozgalamass�g


�rny�k- s�t�t vil�gos
hideg - h�s�g
es� - napf�ny
p�ratlan sz�mok - p�ros sz�mok
v�z - hegyek
t�l - ny�r
Tigris - S�rk�ny
lazurit - akvamarin r�zsakvarc, holdk� .
halottak- �let
csend - zaj
v�lgyek, foly�k, vizek - hegyek, magaslatok

A Jin �s Jang a nyugati filoz�fi�ban

Mit jelentenek ezek az ellent�tek a Feng shui szempontj�b�l? Ha lak�k�rnyezeted kiegyens�lyozottan akarod kialak�tani, akkor �gyelni kell a kis dolgok �s a Jin �s Jang harmonikus ar�ny�ra. Minden egyoldal�s�g megzavarja a j� k�z�rzethez �s eg�szs�ghez sz�ks�ges egyens�lyt.

Mindig a helyis�g c�lj�t�l f�gg, hogy benne milyen min�s�g� energia a legkedvez�bb hat�s�. P�ld�ul egy h�l�szob�nak mindig nyugalmat kellene sug�roznia.

A Jin �s Jang rendszere a Feng shui elvek alapj�t jelenti. Azt az er�teret �rja le, amelyben a csi mozog, �s amelyb�l maga az �let keletkezett. Ezen az er�t�ren k�v�l �tv�ltoz�si szakaszok ismerhet�k fel, p�ld�ul a ny�rb�l (Jang) nem lesz r�gt�n t�l (Jin). El�sz�r csak k�s� ny�rr� v�ltozik �t (a k�naiak az �t�dik �vszaknak tartj�k), majd pedig �sz lesz - m�gnem v�g�l bek�sz�nt a t�l. Az �tv�ltoz�s szakaszait, a fel�bred�st �s az elm�l�st az �t elemmel magyar�zz�k, ami a k�nai gondolkod�sm�d alapj�t jelenti. Az akupunkt�r�t �s t�pl�lkoz�stant alkalmaz� orvosl�s, a zene, a m�v�szet �s az asztrol�gia, mind-mind az �t elem elv�n alapszik.

A yin - yang elm�let:

Harm�ni�ban �lni az �ggel, a f�lddel, a t�bbi emberrel �s saj�t magunkkal...

A k�nai yin - yang szimb�lum a vil�g megosztotts�g�nak harmonikus egys�g�t, �sszetartoz�s�t �s az ellent�tes elemek egyens�ly�n alapul� harm�ni�t jelk�pezi. A k�nai filoz�fia szerint nemcsak a f�ldi �let, hanem v�gs� soron az eg�sz univerzum l�tez�se egy dualisztikus elven alapszik. A yin �s yang az a k�t dinamikus er�, melynek egy�ttes m�k�d�s�b�l sz�rmazik minden, ami csak l�trej�n a vil�gegyetemben. Ez a fogalom p�rokban: f�ny - s�t�ts�g, �g - f�ld, meleg - hideg, f�rfi - n�. A yinhez a hideg, a s�t�t  �s nedves fogalmak kapcsol�dnak, m�g a yang meleg, f�nyes �s sz�raz. A yin nyugodt, statikus �s t�tlen, m�g a yang dinamikus, tev�keny �s terjeszked�. A kezdet a v�ggel, a s�t�ts�g a vil�goss�ggal �ll szemben. A nappal az �jszaka term�ke. A feh�r sz�nt csak az�rt l�tjuk,  mert l�tezik a fekete. A hang felt�tele a csend. A ny�r meleg�t �s az �jra�led�s tavasz�t a t�l hidege �s a term�szet hal�la k�veti. A szomor�s�got a vid�ms�ggal lehet m�rni. Ezek az ellent�tek val�j�ban egys�ges eg�szet k�peznek, melyet az egym�st kieg�sz�t� mozg�s, a yin �s a yang hoz l�tre.

Ellent�tek �s Egyens�lyok

"A yang az �talakul�s, a yin az �lland�s�g. A yang �s yin a mozg�st �s nyugalmat jelk�pezi, a yang mindig mozog, majd le�ll, a yin mindig nyugalomban van, azt�n mozg�sba lend�l. Ez�ltal a yin a yangban nyugszik, m�g a yang a yin-en bel�l mozog, a kett� elv�laszthatatlanul �sszefon�dik. Egy egys�get k�peznek, ugyanazok, mint a Dao." - Chu Xi

A k�nai filoz�fia szerint k�t alapelven nyugszik, amelyek n�ha ellentmond�ak, de mindazon�ltal f�ggnek egym�st�l. A k�t elv a yin �s yang. S hab�r a yin �s yang n�ha egym�ssal ellent�tes, de sohasem zavarj�k egym�st, mindkett�nek sz�ks�ge van a m�sikra, egyik n�lk�l a m�sik nem l�tezik, egyik sem fontosabb a m�sikn�l.

A yin �s yang kifejez�sek el�sz�r a Yi Jing-ben jelentek meg, a "V�ltoz�sok K�nyv�ben", kb. a Krisztus el�tti 1250. �vben. A yin jel jelent�se " a hegy �rny�kos oldala", m�g a yang jel jelent�se "a hegy napos oldala". Ezek a piktogrammok nemcsak egym�ssal sz�ges ellent�tben lev� form�kat jel�lnek, de egy�ttal jelk�pezik az �talakul�st egyik v�gletb�l a m�sikba, ahogy az �vszakok v�ltoznak.

A menny �s f�ld sz�ntelen k�lcs�nhat�sa form�lja az �sszes dolgot. A n� �s f�rfi nemi egyes�l�se ad �letet az �sszes dolognak. A yin �s yang eme k�lcs�nhat�s�t Dao -nak h�vjuk, az ehhez vezet� folyamatot pedig v�ltoz�snak. - A V�ltoz�sok K�nyve

A hivatalos k�nai orvosi filoz�fia az eg�szs�get �gy hat�rozza meg, mint a testen bel�li egyens�lyt,
vagy mint yin �s yangot. A Yin k�pviseli a v�rt �s kivonat�t, m�g a yang k�pviseli az �ltet� meleget,�s az Qi-t.

A Tiens Er�s�t� term�keit arra tervezt�k, hogy er�s�ts�k az immunrendszert �s a Qi-t.