Szellemid�z�s, spiritizmus

A szellemid�z�ssel foglalkoz� emberek azt �ll�tj�k: bizonyos gyakorlatok elv�gz�s�vel a szellemvil�g  egyes tagjait tudj�k megk�rdezni, �s ez �ltal jutnak sz�mukra fontos inform�ci�khoz pl. a j�võre vonatkoz�an.

Az elv�gzendõ gyakorlatok igen sokf�l�k lehetnek. Egy r�sz�k k�l�nf�le seg�deszk�z�ket  haszn�l, melyeket gondosan kell elk�sz�teni �s kezelni. Ilyen lehet pl. egy megfelelõ asztal,  melyre a r�sztvevõk kez�ket helyezik �s az asztal bizonyos billeg�se �ltal j�nnek az �zenetek (asztalt�ncoltat�s)  vagy egy inga,  melynek leng�sei jeleznek valamit. K�z�s ezekben az eszk�z�kben, hogy mindegyiket igen kis erõk  mozg�sra b�rj�k, �gy egyr�szt fenn�llhat a csal�s  (ak�r a nem tudatos �n�m�t�s) lehetõs�ge is, de ink�bb az�rt van sz�ks�g ezekre az eszk�z�kre, mert csatorn�t teremtenek a szellemi �s az anyagvil�g k�z�tt: a szellemi l�ny kis hat�s�t erõs�tik fel j�l �rz�kelhetõ szintre. Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt ugyanis a szellemi l�nyek egy�ltal�n nem, vagy csak nagyon kism�rt�kben hatnak az anyagra, de ha pl. egy billegõ asztal k�r�li emberek szellemileg kit�rulkoznak, az õ k�zremeg�s�k kicsi befoly�sol�s�val m�r billeg�sre k�sztethetõ az asztal, �s �gy j�l felismerhetõek lesznek az �zenetek. Maguk az emberek esetleg �szre sem veszik, hogy val�j�ban az õ kez�k okozza a mozg�st, mert amikor v�rakoz� lelk�lettel oda�ltek az asztalhoz �s elfogadt�k, hogy itt szellemek fognak v�laszolni nekik, kaput nyitottak arra, hogy õket a szellemvil�g befoly�sa al� vonja �s kez�k remeg�s�t m�r nem az õ tudatuk vez�rli. Ilyenkor d�bbenten (�s sajnos �r�mmel) tapasztalj�k, hogy ``Mozog az asztal, pedig nem is mi mozgatjuk!''

Term�szetesen nem �ll�tjuk, hogy minden esetben biztosan ez t�rt�nik, de annyi bizonyos: a kis erõhat�sra elmozdul� t�rgyak szinte minden esetben sz�ks�gesek a kezdõ spiritiszt�knak, mert m�sk�pp nem hat r�juk a szellemvil�g. A csal�sokat lesz�m�tva erre nyilv�n az�rt van sz�ks�g, mert m�sk�pp �szrevehetetlen lenne a szelleml�nyek hat�sa.

A ``halad�'' szellemid�zõkn�l, ``m�diumokn�l'' m�s a helyzet. Nekik m�r nincs felt�tlen sz�ks�g�k seg�deszk�zre, legfeljebb az �sszej�vetel (``sze�nsz'')  elej�n, hogy r�hangol�djanak a szellemvil�gra. Ez a r�hangol�d�s is sokf�lek�pp t�rt�nhet: lehet az elõbb eml�tett asztalt�ncoltat�s, var�zsszavak  elmond�sa, zene  vagy f�nyhat�sok  megtapasztal�sa, k�b�t�szerfogyaszt�s,  ritu�lis t�nc  (pl. a s�m�nokn�l).  A r�hangol�d�s ut�n a m�dium  k�zvetlen csatorn�ja, sz�cs�ve lesz ``valakinek'', aki v�laszolgat a szellemvil�gb�l. Ezek a v�laszok lehetnek sz�beliek, ekkor a m�diummal k�zvetlen�l lehet besz�lgetni, �s õ a ``szellem'' nev�ben v�laszolgat, de lehetnek egy�b jelens�gek is, mint pl. csak egy adott m�dium jelenl�t�ben jelentkezõ kopog� hang.  Az is elõfordul, hogy a m�dium �n. automatikus �r�ssal  r�gz�ti a szellemvil�gb�l �rkezõ �zeneteket, azaz csak �rja, amit ``dikt�lnak'' neki, sokszor f�lig �ntudatlan �llapotban, azaz �r�s k�zben maga sem tudja mit �r, csak ha ut�lag elolvassa. Megjegyzendõ, hogy a m�diumok est�ben komolyan fenn�ll a tudatos csal�s  lehetõs�ge, mivel a sok p�nzhez juthatnak ``produkci�jukkal''. A m�lt sz�zadban pl. �lt egy l�ny testv�rp�r, akik h�res m�diumok voltak, mert jelenl�t�kben minden alkalommal ``kopogtat� szellemek''  v�laszolgattak. Sokan vizsg�lt�k is a jelens�get, �s semmif�le magyar�zatot nem l�ttak (pl. nem volt mozd�that� fadarab vagy egy�b, kopog�sra alkalmas eszk�z az asztal alj�n). Sok �vnyi tev�kenys�g ut�n azonban maguk a m�diumok ismert�k be: kis koruk �ta gyakorolt�k a l�bujjal kopog�st, amiben igen megerõs�d�tt a nagy l�bujjuk, �s ezzel tudtak kopogni an�lk�l, hogy test�k m�s r�sze egy kicsit is megmozdult volna. B�r ebben az esetben csal�sr�l volt sz�, tev�kenys�g�k �gy is el�g k�ros volt: egyr�szt az emberek becsap�s�val szereztek p�nzt �s h�rnevet maguknak, m�sr�szt sokakat vittek a spiritizmus ir�ny�ba, �s feltehetõen sok ember r�szben az õ hat�sukra ker�lt spiritiszta k�r�kbe, ahol azut�n val�ban szelleml�nyekkel vette fel a kapcsolatot.A m�diumok nagy r�sze azonban azt vallja: val�ban a szellemvil�ggal  �ll kapcsolatban, �s bizonyos esetekben olyan inform�ci�kat mondanak el, melyeket emberi �sszel nem tudhattak meg sehonnan sem. (Elveszett t�rgyak helye, j�võbeli esem�nyek, stb.) A kereszt�nys�g �ll�spontja is az, hogy lehets�ges szelleml�nyekkel felvenni a kapcsolatot, de ez nem megengedett. A spiritizmus h�vei megk�s�relnek kereszt�nynek tûnõ  elemeket is belevinni tan�t�sukba, p�ld�ul szeretik megeml�teni, hogy a Szent�r�sban is le van �rva egy konkr�t halottid�z�si  eset. Ez azonban csak zavarkelt�s. Val�ban tal�lhat� egy ilyen r�sz a Szent�r�sban, m�ghozz� S�muel  elsõ k�nyv�nek 28. fejezet�ben (1S�m 28,1-25 , terjedelme miatt nem k�z�lj�k itt), de ha elolvassuk ezt, csak megerõs�dik benn�nk, hogy nincs �rtelme halottid�z�s�hez fordulni. Hiszen ki fordul itt ehhez az eszk�zh�z? Az a Saul, akit Isten a v�lasztott n�p elsõ kir�ly�v� tett, de bûnei elt�vol�tott�k Istentõl. Am�g Istennek tetszõ m�don �lt, b�tran legyõzte az ellens�ges seregeket m�g nagy t�lerej�ktõl sem ijedt meg, most azonban rettegve v�r egy csat�t. Mivel az �r, akinek kor�bban nem fogadta meg szav�t, nem seg�t neki tan�ccsal, halottid�zõh�z fordul. A sze�nszon kapott h�r igaznak bizonyul, de Saul nem �r vele semmit, csak f�lelme  fokoz�dik, �s m�snap meg is hal a csat�ban. �me a tipikus p�lda: a rossz lelkiismeretû ember, aki f�l a j�võtõl �s el�gedetlen azzal, amit az �rt�l kap, a spiritizmushoz fordul seg�ts�g�rt, de csak retteg�se nõ �s Istentõl elszakadt �llapotban fejezi be �let�t m�snap. M�sik zavarkelt�si m�d, hogy n�melyek azt �ll�tj�k: õk nem id�znek meg gonosz szellemeket, csak j�kat, sõt, halott szenteket vagy egyenesen J�zust. Ekkor hivatkozni szoktak arra is, hogy J�zus egyszer M�zessel �s Ill�ssel besz�lgetett (Mt 17,1-8 ), vagy a kereszt�nys�g k�tezer �ve alatt sz�mtalanszor bek�vetkezett ``jelen�sekre'',  amikor J�zus, szûz M�ria  vagy m�s szentek jelentek meg valakinek �s hiteles inform�ci�kat adtak �t. El�g azonban megn�zni a ``megid�z�s''  �s ``jelen�s'' szavak k�zti k�l�nbs�get, hogy l�ssuk: nem azonos dologr�l van sz�. A megid�z�sekor az ember, a m�dium a cselekvõ f�l, aki kezdem�nyezi a kapcsolatot, a jelen�skor pedig a megjelenõ szem�ly kezdem�nyez. Nem fogadhatjuk el, hogy J�zust vagy valamelyik szentet bizonyos gyakorlatok elv�gz�s�vel ``elõ lehet r�ngatni'', k�nyszer�teni lehet a megjelen�sre. A Szent�r�s t�bb helyen biztat arra, hogy k�rd�seinkkel �s k�r�seinkkel b�tran forduljunk Istenhez, �s mi magunk (az irat szerzõi) is tan�s�thatjuk, hogy az ima csendj�ben sokszor v�laszol is Isten az õhozz� fordul�nak. Ez azonban nem mindig t�rt�nik meg, Istent nem tudjuk k�nyszer�teni a v�laszad�sra, k�l�n�sen nem arra, hogy jelenjen meg nek�nk J�zus vagy mondjuk szent Antal. Aki azt �ll�tja, hogy a szellemek megid�z�s�re haszn�lt technik�kb�l mer�tve olyan gyakorlatokat dolgozott ki, mellyel �rz�kelhetõ v�laszra k�szteti Istent vagy valamely halott szentet, biztosan hatalmas t�ved�sben van. Val�j�ban vesz�lyesen elbizakodottak   azok az emberek, akik azt hiszik, uralmuk van a szellemvil�g felett, �s azt id�znek meg, akit akarnak. Hisz ez ir�nyban nincs term�szetes �rz�kszerv�nk �s az isteni kinyilatkoztat�s sem ad t�mpontokat. (Pontosabban ad: azt, hogy ez az eg�sz ter�let elker�lendõ.) �rdemes most �jra elolvasni a Katekizmus �ll�sfoglal�s�t ( . oldal, 3.2. fejezet), amibõl itt csak egy mondatot �runk le �jra: ``A m�gia �s a var�zsl�s valamennyi fajt�ja, melyek �ltal �gy tesznek, mintha hatalmuk lenne az okkult hatalmak f�l�tt, mintha szolg�latukra tudn�k k�nyszer�teni õket �s term�szetf�l�tti hatalomhoz jutn�nak �ltala felebar�tjuk f�l�tt - m�g ha az eg�szs�g�t akarn�k is visszaadni -, s�lyosan ellenkeznek a vall�soss�g er�ny�vel.'' Szent P�l vil�gosan figyelmeztet arra, hogy a S�t�n  igyekszik becsapni az embereket, m�sk�nt feltûnve az emberek elõtt, mint igazi val�ja: ... a S�t�n is a vil�goss�g angyal�nak tetteti mag�t. Nem nagy dolog teh�t, ha a szolg�i is az igazs�g szolg�inak akarnak l�tszani.V�gezet�l m�g egy fontos dolgot kell megeml�teni. A m�diumokat  a szellemvil�ggal  val� �rintkez�s az esetek t�bbs�g�ben nagyon kif�rasztja, a r�sztvevõk�n sokszor az �rtelmetlen f�lelem  �s depresszi�  uralkodik el, esetleg nem is felt�tlen�l a sze�nszon, hanem ut�na. Elõbbirõl a spiritiszta k�nyvek egy�rtelmûen besz�molnak, ut�bbira pedig saj�t ismerets�gi k�r�nkbõl is tudunk p�ld�t mondani. Egy magyar fõiskol�n n�h�ny di�k �s tan�r spiritiszta k�rt alak�tott, javar�szt a puszta k�v�ncsis�gt�l vez�relve. A sze�nszok  asztalt�ncoltat�ssal  kezdõdtek, majd amikor ebben gyakorlatot szereztek, k�rt�k a szelleml�nyeket, l�pjenek be valamelyik�kbe, hogy az m�diumm� v�ljon. Ez meg is t�rt�nt, �s ezut�n az egyik tagon (aki szem�lyesen ismert k�z�ss�g�nkbõl valaki) depresszi� �s szinte �lland� f�lelem uralkodott el, pl. csak felkapcsolt l�mpa mellett tudott aludni, mert a s�t�ts�gtõl rettegett. Ez tipikus t�rt�net, t�bb hasonl� van r�szletesebben le�rva pl. G�l P�ter atya k�nyv�ben. (L�sd az irodalomjegyz�ket.) Mindezek a dolgok egy�rtelmûen mutatj�k, hogy a spiritiszta sze�nszokon mif�le erõk mûk�dnek, �gy val�ban ker�lendõ mindenf�le szellemid�z�s. Kedves Olvas�! Semmilyen k�r�lm�nyek k�zt ne vegy�l r�szt spiritiszta �sszej�vetelen, m�g akkor sem, ha hagyn�k a szervezõk, hogy megh�z�dj a h�tt�rben �s csak figyelj! A Szent�r�s �s a Katolikus Egyh�z  tan�t�sa egyar�nt a leghat�rozottabban tiltja ezt, mert meg akar v�deni a rossz szellemi befoly�st�l. Semmi olyat nem lehet megtudni egy sze�nszon, amire sz�ks�ged lenne hogy tudd, csak vesz�lynek teszed ki magadat. Ha k�rd�sed van b�rmivel kapcsolatban, �s a v�laszt nem tal�lod meg �nmagad, im�ban felteheted Istennek vagy megkereshetsz nagyobb tud�s� kereszt�ny embereket, megpr�b�lhatsz hiteles kereszt�ny k�nyvekben ut�na olvasni. Sok kipr�b�lt, biztos forr�sra t�maszkodhatsz teh�t. Nincs sz�ks�g arra, hogy vesz�lynek tedd ki magad felesleges k�v�ncsiskod�ssal.