Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!

Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!

RAP1:

Haver hát ez fura, meg üt a guta,
Mert az égvilágon mindenki kivan, mint a kutya!
És ez rád is átragadt, ne is tagadd,
A parányi planétánk a dühtől dagad
A felszínek alatt, meg bújik a harag,
De akad pillanat, hogy jön, lát és harap
Egy fenevadat farag, belőled a düh,
Majd úgy eltűnik, mint szőr közt a tetű.
Nem válogat, és ha van áldozat,
Nem vár sokat, jöhet a kárhozat.
Jöhet akár kiegyensúlyozott, nyugodt,
Vagy szerény, a végén úgyis maga lesz a rém.
Én, Te, vagy Ő, legyen az férfi vagy nő,
Ezzel mindenki fertőzhető.
És ki tudja honnan, de lassan meg fogan,
S a roham végezetül, agressziót szül…

RAPfrén:

Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!

Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!

RAP2:

Elég egy apró szó, ami „baszottul” bánt,
Vagy egy hatalmas szopatás, mit neked szánt.
Na de mind ez egyre megy, mert a lényeg,
Mint egy féreg a döghúst úgy emészt el a méreg,
A düh, a harag, az indulat, a bosszú,
Ez egy kutya mind, a lista piszok hosszú.
És az összes habzó szájjal várja, hogy prédája
Arra járva magát felkínálja…
Ha valaki rád dudál: -Egyből ugrasz!
Vagy sorban eléd áll: -Egyből ugrasz!
Vagy mindegy mit csinál: -Egyből ugrasz!
Hiszen hogyha irritál: -Egyből ugrasz!
Az klassz, na hát most tombolhatsz.
Nincs szer haver, amitől egyből lehiggadsz
Na de ne hidd azt, hogy köddé válnak
Mert vannak dolgok, amik haragot táplálnak
A rossz ízű szájak, a dolgok, amik fájnak
A hírek, vagy az árak, amik az egekbe szálnak,
Az elfojtott bánat, vagy a valótlan vádak,
És a hűtlen társak, aki csendben átvágnak…

RAPfrén:

Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!

Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!

RAP3:

Nagy levegő, belégzés, számolás négyig,
De semmit nem enyhít, az egész egy nagy tévhit.
Az izmok megfeszülnek, a szív duplán dobban,
Az eddig felgyülemlett harag most kirobban.
Nyomban fel lobban a gyűlölet máglya lángja,
A testet átjárva hajtja igába…
Hiába küzdenél, hiába álnál ellen,
Mert meg nem retten, szétáramlik a testben.
A száj szitkokat szór szüntelenül, szerte szét,
Két kéz, könyörtelenül kettékaratéz.
A láb lelkesen lóbálva lendül, és nem tűr meg
Pár lábon belül, senkit maga körül
De nézd csak a vihart, mi hetekig kitart,
Függetlenül, hogy milyen nagy port kavart.
A végén meg enyhül, és elcsendesül
A harag is egy vihar csak a testen belül…

RAPfrén: